A szervezetelmélet egyik „rendbetevője”, a brit szociológus Charles Handy dolgozta fel a szervezeti kultúra hatásait a vezetésre és a hatékony vezetői magatartásra. Handy szerint a szervezet kultúrája meghatározza, milyen vezetési stílus érvényesülhet benne. Eltérni ettől az alaptól csak nagyon óvatosan és meggondoltan lehet. Handy (Harrison nyomán) négy szervezeti kultúra-típust vizsgált, melyek, úgy tűnik, léteznek mióta európai civilizáció létezik. Ezt jelzendő, mindegyik kultúrához egy-egy görög istent (vezetői archetípust) párosít, valamint egy könnyen vizualizálható jelképet.

A négy szervezeti kultúra leírása:

Szerep-kultúra

Istene Apollón, aki ugyan férfiszépség, de még halandóban is van szebb férfi … jó íjász, de azért nővére, Artemisz jobb … remek dalos-lantos, de a halandó Arión ebben is megelőzi, a lantot pedig nem ő, hanem öccse Hermész találta fel, és ő is tanította meg bátyját a használatára … városvédő, de a várost Trójának hívják … tehát valahogy semmiben sem „az igazi”. Mégis, van egy „überelhetetlen” dolog, amiben nem lehet felülmúlni, és ez a pozíciója. Ő ugyanis a Napisten. No nem az a szerencsétlen Héliosz, akinek naponta körbe kell nyargalnia, hanem a „menedzser”. És akinek isten beosztást adott, észt is adott hozzá – Apollóné a leghíresebb jósda, a delphoi-i. Ide bárki, bármilyen kérdéssel, kéréssel fordulhat, ha az „igazgató úr” véleményére kíváncsi – a politikától a nősülésig mindennel. Hogy egyikhez sem ért? Nem baj, hiszen övé a megfelelő szék, és ahogy mondtuk, akinek isten hivatalt adott … . Hát a válaszok olyanok is. Birodalmakat dőlnek össze miattuk.

Jelképe a görög templom. Az apollóni szervezet valóban ilyen is: hierarchikus, erősen tagolt, funkcionális egységekbe szervezett, bürokratikus, centralizált. Mindennek helye van és minden a helyén van. Nincs másság, nincs kiugrás. Viszont mindenki teszi a dolgát. Le is van fektetve írásban, szabályzatokban, rendelkezésekben egészen pontosan, hol, mikor, ki, mit tehet. Csak ennyi szabályzatot majdhogynem lehetetlen átrágni és megemészteni … .

A fontos dolgok „fönn” történnek – a tümpanonban zajlanak az igazi történések, születnek a döntések. Apollón és legszűkebb köre hozza azokat. A többiek? Szolgálnak, szolgáltatnak. Felfelé megy az információ, lefelé az utasítás. Minél feljebb van valaki a szervezetben, annál több hatalma van – de az igazi hatalom egyedül és kizárólag a csúcson ülőt illeti.

Feladat-kultúra

Istene talán az egyetlen görög isten, aki gondolkodik – Pallasz Athéné. Ötletei másnak is vannak, de tudása a megvalósításhoz csak neki. Városvédő – méghozzá Hellász első városáé. Vezető, méghozzá nem is akármilyen – katonai vezető. A sisak, dárda, pajzs nem véletlen. Aki hozzá fordul támogatásért, annak szakmai problémája van. Ha a segélykérőnek a tudása is megvan hozzá, vagy a képessége, hogy megszerezze, akkor Athéné meg is segíti. Kedveli az ötletes megvalósításokat, az innovatív szellemet (Odüsszeusz), de nem szereti a hülyéket, tudatlanokat, szellemteleneket, az értelmetlen dolgokat. Katona, de a béke őre. Katona, de kreatív alkotó.

Szimbóluma a halászháló. A tengeri halászat az akkori technikai szinten nagy szakmai és vezetői tudást igényelt – nem csak a tengert, a halakat, az időjárást, a felszerelést kellett ismerni, de a hajó legénységét irányítani, sőt a hálót feszítő hajókat is koordinálni kellett.

Az ilyen szervezetekben a hatalom azok kezében van, akikében a megvalósítás – a középvezetőkében. A felső vezetés döntéseit a legtöbb dologban meghatározza az ő szakmai állásfoglalásuk. Az ilyen szervezet is hierarchikus, mint az apollóni, de általában nem funkcionálisan, hanem célirányosan szerveződik – egy egységbe tartozik mindenki, akinek a tudása a cél eléréséhez szükséges. Amíg tehát az apollóni szervezetben egy egységbe az azonos dolgokat végzők tartoznak (marketingest a marketing-osztályról), addig az athénéi szervezetben „termék-szervezet” a jellemző – vagyis mindenki, aki pl. a Toyota Corollán dolgozik, egy szervezeti egységbe tartozik. Gyakori a mátrix-szervezet alkalmazása is.

Klub-kultúra

Az istene Zeusz, a főisten. Sajátos az elnevezése – a „club” kettős jelentésű szó: jelentheti azt az intézményt, ahova a férfiember visszavonulva nyugalomban (és nők nélkül) élvezheti a napi újságok, egy jó szivar, konyak, esetleg vacsora örömeit. A másik jelentése „furkó, bunkósbot” … .

Zeusz első látásra nem az a „kiköpött vezető”. Utál értekezleteket tartani. Az Olümposzon alig van értekezlet, az is csak krízishelyzetekben. Zeusz inkább járja a maga útját, keresi a maga örömét. Lehetőleg minél közelebb mások asszonyaihoz-lányaihoz, és minél távolabb a saját feleségétől. Ha valaki Zeusztól akar valamit, a kedvére kell tennie. Ha lányos apa, és a lány szép, nincs nehéz dolga … ha nem, ki kell találnia, minek örülne Zeusz. Ha sikerül, jutalma meglesz, hiszen Zeusz tulajdonában van a bőségszaru, minden jóval … ha nem, rá fog jönni, milyen veszélyes ez a játék, hiszen a főisten kezében ott vannak a villámok is. Zeusz így irányít – szívességeken, kapcsolatokon keresztül … . Márpedig sokan akarnak tőle szívességet, hiszen övé az egyik legfontosabb dolog a világon: övé az erőforrás.

A zeuszi szervezetben a hatalom az erőforrás birtoklásából következik, az erőforrásból pedig az kap, aki hozzá tud járulni annak megsokszorozásához. Zeusz nem gátolja az embereket – nem ad nekik ilyen-olyan feladatot. Rendelkezésre bocsátja, amire szükségük van, és várja az eredményt – a profitot. A profit forrása pedig az információ. Aki jutalmat akar, szerezzen és használja fel. Teremtsen kapcsolatokat, teremtsen lehetőségeket, és tudja, kik tudják azokat kihasználni. Ha valakinek információt adunk és ő ebből profitál, lekötelezzük – és nekünk nem is került semmibe. Viszont ő viszonozni fogja alkalomadtán. Ezek az informális együttműködések hálózatot formálnak – Zeusz igazi network- vagy kapcsolat-menedzser. Nem véletlen, hogy az ilyen szervezet szimbóluma a pókháló – az alá-fölérendeltségek nem fontosak, a kapcsolatok annál inkább. Az ember mozgatja a szálakat, figyel – és lecsap minden információra, ami valamikor, valakinek, valamire használható lehet. Aki ilyen szervezetben túl akar élni, felejtse el – itt csak a sikeresek maradnak életben. A többiek kihullnak.

Individualista-kultúra

Istene Dionüszosz – a gátlásoldó szerek (bor, kábítószer, stb.) istene. Szimbóluma a csillaghalmaz. A hatalom forrása – az ötlet, az innovációs készség, a kreativitás. Tagjai individualisták – a szervezet esetleges. Az egyetlen működő vezetési stílus a facilitáló vezetés. A szervezeti felépítés mellékes, ha van egyáltalán – még teameket is nehéz összetartani. A szervezet a kreatívok kiszolgálója. Általában kicsi – kreatív reklámügynökségek, jogász-irodák, nagyobb szervezeteken belül kutatórészlegek … .