A féltékenység zöld szemű szörnye valószínűleg mindenki számára ismert „lény”. Ha az egészséges mértékben természetesnek számító féltékenység megszállottsághoz kezd hasonlítani, számos probléma forrása lehet.
Bár a féltékenységet a legtöbb esetben a párkapcsolatok esetén emlegetik, a jelenség nem kizárólag a férfi-nő viszony során jelentkezik: felütheti fejét testvérek között, ha a szülők folyamatosan az egyik gyereknek kedveznek, ám a munkahelyen is gyakran előfordul.
Féltékenység-érzés során nem kell kétségbe esnünk: bizonyos mértékben teljesen természetesnek és egészségesnek számít; a baj ott kezdődik, ha nem tudunk gátat szabni neki. Ez esetben számos következménnyel járhat.
„A féltékenység sok esetben akkor alakul ki, ha valakinek alacsony az önértékelése, s úgy érzi, hogy mások szebbek, jobbak, ügyesebbek nála” – magyarázza Maria El-Safti-Jütte, a Berlini Gyermek- és Fiatalkorúak
Telefonos Tanácsadó Szolgálatának párkapcsolati tanácsadója. „Ilyen esetben az érintett saját magában és képességeiben kételkedik, illetve úgy érzi, mások nem tartják szeretetreméltónak” – teszi hozzá a szakértő.
A párkapcsolatok esetében viszont gyakran arról van szó, hogy a féltékenység a partner iránti bizalomhiány miatt jelentkezik. A partnerben való megbízást már a kapcsolat kezdetétől kell folyamatosan építgetni, időre van szükség ahhoz, hogy a kellő szintet elérje, ám ez nem megy egyik napról a másikra.
„Az emberek akkor reagálnak féltékenységgel bizonyos szituációkra, ha bizonytalanok, hogy a partner vagy más fontos személy (az anya vagy az apa) igazán szereti-e őket. Az érintettek attól tartanak, hogy elvesztik a szeretett személyt” – mondja Jutta Stiehler, szociálpedagógus.
Mindazonáltal a féltékenységet a szerelem egyik jeleként is lehet értelmezni. „Elképzelhető, hogy valakinek kifejezetten hízelgő az, hogy partnere féltékenységgel mutatja ki, mennyire fontos is számára” – hangsúlyozza El-Safti-Jütte. Ám amikor a féltékenység elhatalmasodik valakin, az csak problémákat jelenthet hosszú távon.
„Ha a féltékenység aránytalan mértéket ölt, a féltékeny fél egyre erősebben kezdi ellenőrizni partnerét” – mondja Elisabeth Raffauf, kölni pszichológus. Ez megnyilvánulhat a társ mobiltelefonjának rendszeres ellenőrzésében: kiket hívott, őt ki hívta, illetve milyen sms-eket kapott és küldött. „Az ilyen jellegű féltékenység nem csak a féltékeny felet, hanem a partnert is az őrületbe kergethetik” – teszi hozzá a szakértő. Ennek viszont már nem sok köze van a szerelemhez, sokkal inkább a nagymértékű bizonytalanság, önbizalomhiány és – akár a gyermekkorból gyökerező – különböző félelmek jele.
Az egyik fél folyamatos bizalmatlankodása és az alaptalan vádaskodások egy idő után kapcsolati krízist idézhetnek elő, amely ahhoz vezethet, hogy a folyamatosan ellenőrzött fél kiszáll a kapcsolatból. Akit tartósan emészt a féltékenység, annak ajánlatos szakemberhez fordulnia. „A féltékenység nem velünk született jelenség, hanem tanult dolog” – mondja Stiehler – „ez azt jelenti, hogy megváltoztatja az egyén alapvető viselkedését.” De ebből az is következik, hogy az is tanulható, hogyan ne legyünk féltékenyek, vagy legalábbis ne egészségtelen mértékben.
Féltékenység esetén sokat segíthet, ha az érintett egy hozzá közel állóval elbeszélget a problémájáról, de a legjobb megoldás, ha partnerével beszél a lehető legőszintébben. „Ki kell tudni mondani mindazt, ami kétségeket hagy bennünk, s lehet, hogy már ez elég ahhoz, hogy csökkenjen a féltékenység mértéke. Ez különösen igaz akkor, ha a partner ténylegesen okot ad a féltékenységre: ha például feltűnően gyakran és látványosan flörtöl másokkal” – mondja Raffauf.
A féltékeny félnek pedig ajánlatos mélyen magába szállnia és tisztában lennie saját értékeivel, amelyeket partnerének is értékelnie kell. Ha viszont a társ ezeket a jó tulajdonságokat nem tudja értékelni, akkor elképzelhető, hogy tényleg nem is illenek össze.
forrás: welt.de, fokuszbanano.hu
Speak Your Mind