Két barátod érdemtelenül magányos, és felcsillan a szemedben a megoldás szikrája: mi lenne, ha jobban megismernék egymást? Körképünkben azt derítettük fel, ki hogyan döntene egy hasonló szituációban!
Sokan a nagy csalódás átélése után már nem hisznek az igaz szerelemben. Bogi (21) azonban kivétel. Őt élete első nagy szerelme hét hónap után dobta egy másik lányért, mégis sikerült kimásznia a gödörből. „A magam példáján tudom, hogy igenis esélyt kell adni másoknak is. Ha bezárkóztam volna a szakítás után, soha nem ismerem meg Viktort, akire mindig is vágytam! Szóval én minden barátnőmet és haveromat is arra biztatok, hogy legyenek nyitottak, és merjenek kezdeményezni. De én is összehoztam már párokat, kettőt is, és még mindig együtt is vannak.”
Jó szimat? Kellő emberismeret? Vagy csak egy spontán adódó helyzet? Mi motiválja a kerítő szerepet felvállaló jóakarókat, hogy magányos barátaikat párkapcsolatokba rendezzék?
„Nekem sosem volt jó szimatom az ilyenhez – meséli Bence (20) -, hogy ki kihez illene igazából. De az ismerkedés lehetőségét szívesen megteremtem másoknak, így például gyakran szervezek közös bringázásokat, ahová hívok lány- meg fiúhaverokat is. Aztán majd ők eldöntik, hogy ki kinek szimpatikusabb, és továbblépnek, ha úgy érzik.”
Attila (28) már nem ilyen együttműködő, ő még ezt is cikinek érezné. „Sosem voltam egy nagy kerítő, szerintem ez a csajok mániája. Engem is próbáltam már lányhaverok összeismertetni egy-két szingli barátnőjükkel, de azonnal leléptem. Ez olyan erőltetett, arról nem is beszélve, hogy ha mégsem tetszik az a két ember egymásnak, akkor még megalázó is a szitu. Szóval én határozottan elutasítom az ilyeneket!”
Valóban a lányokra jellemzőbb ez a fajta összeboronálási hajlam? Hogyan vélekednek ők a témában?
Hédi (23) így látja: „Nincs bajom azzal, sőt, még örülök is, ha két barátom egymásra talál. Még több közös programot csinálhatunk amellett, hogy nem lesznek magányosak többé. Én amúgy is párkapcsolat-párti vagyok, és örülök, ha mások is boldogok lehetnek. Vagy legalább kapnak rá egy esélyt, hogy hátha azok lesznek.”
Rita (31) nem az a szervezkedős típus, ő például mereven elutasítja a kerítést a baráti körében. „Azt nem mondom, hogy például a kollégáim körében nem tettem egy-két bennfentes megjegyzést, hogy ki kinek tetszik, meg ilyenek, de a saját barátaimmal ezt nem érzem helyénvalónak. Mi van, ha pont két olyan embert hozok össze, akik meggyűlölik egymást, és ezért engem is?!”
Sokan jobbnak tartják, ha egy spontán helyzetben és a kémia alapján dől el, hogy egymásra találjon két szív. „Nem hiszem, hogy ez a kerítés olyan jó ötlet lenne – háborog Márti (18) – szerintem megöli az egész romantikát meg izgalmat, ami egy ilyen ismerkedés, puhatolózás esetében benne van a pakliban. Személy szerint én még sosem hoztam össze így két embert, de biztos, hogy nem is fogok.”
Zoltánnak sem testhez álló a kerítő szerepe: „Arra már volt példa, hogy bemutattam két szingli barátomat egymásnak – természetesen ellenkező neműekre gondolok – de egyiket sem tukmáltam rá a másikra. Honnan is tudhatnám én, totál kívülálló, hogy az a két ember mennyire működne együtt jól? Meg amúgy is ez szerintem tapintatlanság, így belenyúlni mások magánéletébe…”
forrás: hotdog.hu
Speak Your Mind