Porondon a férfi és a nő

 

A férfi és a nő különbségeiről könyvtárnyi irodalmak állnak rendelkezésre, mégis mindig akad a témában valami új.

Azt mondják, a nőknek sokkal szélesebb a látkörük. Ez a szó valódi és átvitt értelmében is igaz. Nemcsak azt jelenti, hogy egyszerre több dologgal is képesek foglalkozni, hogy gondolkodásuk holografikus, hogy két agyféltekéjük közti sűrű járatok a világ nagyobb spektrumát képesek befogadni, hanem azt is, hogy a retina hátsó részén található pálcikáknak és csapoknak köszönhetően nagyobb a perifériás látásuk.

A tapintás érzékelésében is messze fölülmúlják a férfiakat. Ilyen formán még a legkisebb érzékenységgel rendelkező nő is érzékenyebb, mint a legérzékenyebb férfi.

Az érzékelésnél maradva nem hagyható ki a szaglás területe sem. Köztudott, hogy a szagló receptoraik sokkal fejlettebbek. Ráadásul ez még fokozódik is az ovuláció idején. A kutatók nem tudtak pontos választ adni a jelenség miértjeire, hiszen anatómiailag is teljesen azonos a férfi és a női orr, és receptorok számában sem tér el. Egyelőre, jobb híján, az ösztrogénnel, a női nemi hormonnal hozzák összefüggésbe. A tudósok jó szimattal tapintottak a lényegre: tény, hogy a férfiaknak nincs ilyenük.

A nő beszédkészségéről legendák (és rémhírek) terjengenek. Összességében elmondható, hogy a nő természeténél fogva bővít, a férfi pedig szűkít. A mindennapi társalgában ez úgy nyilvánul meg, hogy a nő vég nélkül csacsog, a férfi pedig nagyokat hallgat. A lelki bajoknál úgy, hogy a nő fűnek-fának elpanaszolja bánatát (pszichologizál), a férfi meg magába roskadva szenved.

A nő bővít, a férfi szűkít. Az ágyban úgy, hogy a nő elvárja a kiskörök megfutását, a férfi viszont szeret azonnal a lényegre térni.

Kimutatták, hogy a nőknek átlagosan tizennyolc percnyi stimulációra van szüksége az orgazmus eléréséhez, (azért érdekelne, milyen stopperórával és hogyan mérték a teljesítményt) a férfi két-három perc alatt elér a csúcsra.

A férfiak az érzelmi oldódás előfeltételének tartják a szexet, amely a szerelemhez vezető út első szakasza. Magyarán nekik szex kell ahhoz, hogy érzelmeik alakuljanak ki. A nőknél, mint tudjuk, teljesen másképp van ez kódolva. Szex nélkül is képesek odaadó, akár önfeláldozó szeretetre. A szex jó esetben megnyilvánulása a szeretetüknek, de nem a hozzá vezető út.

Érdekes eltéréseket mutat a szexuális életre való hajlandóság. Míg ez a nők esetében a negyvenes éveikben van topon, addig a férfiaknál a húszas éveik tekinthetők kiemelkedőknek. Lehet, hogy újítani kéne a megrögzött felálláson, és ezentúl a negyvenes hölgyeknek fiai barátait kellene előnyben részesíteniük? A természet így diktálja. A férjek talán másképp.

Csodálkozunk, hogy annyi a problémánk a szexuális élettel? Hogyisne, amikor a legalapvetőbb egyezések sincsenek meg a két fél között!

A középkorú embereknél például eléggé gyökeres fordulat áll be ezen a téren. A nőket ugyanis éppen ekkor kezdi el érdekelni a testükkel való kísérletezgetés. A férfiak viszont ebben a korban érnek meg arra, hogy gondoskodó és érzékeny lényük domináljon. Vagyis szerepet cserél a két fél, hogy még csak véletlenül se ugyanakkor, ugyanazt akarják.

Egy szakkönyv szerint a férfiak sem azért keresik ilyenkor a húsz évvel fiatalabb nők társaságát, mert ez hiúságukat legyezgeti (na, azért egy kicsit mégiscsak ezért!), hanem azért, mert a fiatal nők szexuális orientáltsága rokon az ő eddigre beért romantikára való hajlamukkal.

Talán nem véletlen rendezte ezt is így a természet. Így biztosítja azt, hogy a szexuális figyelem és érdeklődés soha ne lankadjon, így kényszerít játszmákra, és űzi el az unalomnak még a lehetőségét is.

Ez a fáziseltolódás egyébként érdekes helyzeteket produkálhat. A korosodó férfiak zsenge lányokkal való találkozása csak egyik oldala a dolognak. Tételezzük fel azt az optimális helyzetet, hogy bár időeltolódással, de mégiscsak együtt marad a pár. A hölgy, aki szabatosabb szexre vágyik és a férfi, aki épp vágyai csökkenésével bajlódik. Ebben a felállásban a férfiak lassabban kerülnek izgalmi állapotba, viszont a nők, megnövekedett tesztoszteron szintjüknek megfelelően agresszívebbek lesznek az ágyban. Az eredmény tulajdonképpen a legcsodálatosabb, amit kívánhat az ember. Egy tantrikus jellegű, elnyújtott szeretkezés, ahol a nő viszi a prímet.

Ami a házasságokat illeti, a nemi alapú munkamegosztás jól megfigyelhető. A Washingtoni egyetemen tanító Pepper Schwartz szociológus háromféle házasságtípust különít el, ahol éles határvonal húzódik a férfi és a női feladatok között. A „majdnem-házasságban” mindkét félnek van munkája, de a gyereknevelés és a háztartás feladatait a nők végzik. Azt hiszem, ez a leginkább elterjedtebb modell. Ha környezetünkben körülnézünk, nagy valószínűséggel ilyen alapon nyugvó házasságokat fogunk találni zömmel. Az ún. társházasságban, ahogy a neve is sejtetni engedi, teljes az egyenlőség, minden szinten. A házasság kapcsán felmerülő házimunkákban, a kapcsolat érzelmi felépítésében és az ágyban nyújtott örömökben egyenlő részben vesznek részt a felek. Szerinte vannak a konvenciókon alapuló ún. hagyományos házasságok. Nagyon találó az a mondás, ami így fogalmaz: „A nők azért házasodnak, hogy megváltoztassák társukat, a férfiak viszont abban a reményben, hogy társuk sohasem változik meg.”

Már megint a mást akarás! Lehet így dűlőre jutni egyáltalán?!

forrás: fokuszbanano.hu

ajánlott tréning: http://selfskills.hu/ferfiesno/

Speak Your Mind

*

Ezt olvasta már?


  Sokaknak megadatott, hogy az ujjuk köré csavarják a férfiakat egy szempillantás alatt. De hogyan csinálják? A titok a kisugárzásban rejlik. Segítünk, hogyan légy mestere a belső erődnek. Először is ...