Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

Hogyan beszéljünk a szexről gyerekeinknek?

 

Sok szülő ütközik nehézségekbe, mikor gyermekével a szexről kell beszélgetnie. Összeszedtünk néhány egyszerű tippet és persze sok praktikus tanácsot, hogy megkönnyítsük az anyukák, vagy apukák nehéz helyzetét.

 

A gyerekek reakciója

Fiatalabb gyerekek érdeklődve hallgatják szüleiket, mikor azok a szexről beszélgetnek, azonban az idősebb, tinédzser korú fiatalok már úgy tűnik, kevésbé hajlandóak figyelni.

 

Általánosságban a következő pontok jellemzik a gyerekeket:

  • Az idősebb gyerekek gyakran hiszik úgy, hogy mindent tudnak, és szüleik már nem tudnak nekik újat mondani.
  • Minél idősebb egy gyerek, annál elutasítóbb, mikor szülei le akarnak ülni vele beszélgetni a szexről. Ez a szülők önbizalmát sokszor alapjaiban rengeti meg.
  • A gyerekek, szüleikhez hasonlóan, néha kínosnak érzik, hogy szüleikkel osztozzanak a témán, ezért ahogyan csak lehet, kerülik a szex témáját.
  • Ha a szülő nem hozza fel a dolgot, a gyerek azt feltételezi, szülei nem is akarnak erről beszélni vele – tehát a gyerek soha nem is kezdeményezi a nagy beszélgetést.

 

Sikeres kommunikáció

Azokra a családokra, ahol nyíltan beszélgetnek a szexről, a következő jellemzők igazak:

  • A szülők jó hallgatóságot jelentenek a gyerekek számára.
  • A szülők őszintén válaszolnak gyermekeik kérdéseire.
  •  A gyerekeknek bátran lehet véleményük a témával kapcsolatban, és ki is fejthetik gondolataikat a nélkül, hogy bármiféle büntetéstől, vagy kiabálástól kellene tartaniuk.
  • A szülők nem ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekeik szigorúan betartsák a rugalmatlan viselkedési szabályokat.
  •  A gyerekek úgy érzik, szüleik meghallgatják, megértik, és támogatják őket.

 

Készüljünk fel!


Néhány egyszerű tipp:

Tanuljunk, amennyit csak tudunk – olyan témákról, amikről idősebb, tinédzser korú gyermekeink szívesen beszélgetnek velünk. Például: pubertás, menstruáció, szaporodás, szexuális úton terjedő betegségek, fogamzásgátlás, nem tervezett terhesség, abortusz, homoszexualitás és házasság előtti szex. Minél többet tudunk meg a témákról, annál kevesebbszer fogunk megakadni a beszélgetés során

Legyen háttér-információnk – olvassunk a témában olyan könyveket, újságcikkeket, nézzünk olyan videókat, amelyek segítségünkre lehetnek a felkészülésben.

Gyakoroljunk – használjuk párunkat, barátainkat közönségként, és mondjuk el nekik miről, és hogyan fogunk beszélgetni gyermekünkkel. Nyugodtan gyakoroljunk egy kicsit a beszélgetés előtt, így megnő az önbizalmunk.

Tegyük rendszeres témává – gondoljunk úgy a szexszel kapcsolatos tanításokra, mint hétköznapi témákra. A rövidebb, lényegre törőbb beszélgetések hatásosabbak, mint az egyetlen hosszú, terjengős monológba sűrített gondolatok.

Tervezzünk előre – ne várjuk meg, míg gyermekünk felhozza a témát. Még azt hihetik, velünk nem lehet ilyesmikről beszélgetni, és talán soha nem kezdeményeznek. Kezdjünk bele bátran mi a szexszel kapcsolatos beszélgetésbe.

Cél a megértő beszélgetés – próbáljunk meg úgy tekinteni a beszélgetésre, mint egy kétirányú társalgásra, nem pedig úgy, mint egy előadásra. Kérdezzük meg gyermekünktől, hogy mit érez, mit gondol. A cél egy természetes és nyugodt eszmecsere kialakítása.

Hogyan kezdjük?


Néhány egyszerű tipp:

 

Maradjon a téma hétköznapi – ne tegyük a szexről való beszélgetést különleges, ünnepélyes alkalommá. A legtöbb szülő és gyermek könnyebbnek érzi a társalgást, ha az valamilyen hétköznapi tevékenység közben zajlik, mint például a főzés, a mosás, vagy a kutyasétáltatás.

Próbáljunk szemkontaktust tartani – a szemkontaktus kerülése azt jelenti, hogy zavarban vagyunk, nem érezzük jól magunkat a helyzetben. Gyermekünk, látva reakciónkat, azt szűrheti le belőle, hogy a szex tabu, kínos róla beszélni, és bezárkózik. Persze ha a téma alatt bőszen mosunk, vagy főzünk, ilyen probléma nem adódhat. Legyünk nyugodtak, és tartsuk a szemkontaktust.

Használjuk fel a minket körülvevő eseményeket – a beszélgetést bármi elindíthatja. Használjunk fel akármit, ami körülöttünk zajlik. Egy tv műsor, egy ismerősünkkel történt esemény, vagy egy romantikus dal mind segítségünkre lehet. Tegyünk fel nyitott kérdéseket, és igyekezzünk a hasonló kérdésekre kielégítő választ adni. Erre példa a ’Te mit tennél, ha abba a szituációba kerülnél?’. Az ilyen hipotetikus kérdések mindig megkönnyítik a beszélgetést, hiszen gyermekünk is és mi is könnyen elmondhatjuk véleményünket, gondolatainkat, érzéseinket.

Használjuk fel saját tapasztalatainkat – ha nem érezzük kellemetlennek, nyugodtan hozzunk fel példákat saját történeteinkből, életünkből.

Fejtsük ki értékeinket – az idősebb gyerekek már nyitottak arra, hogy meghallgassák, szüleik miben hisznek, milyen értékrendszert képviselnek. Bátran osszuk meg velük gondolatainkat, de ne várjuk el tőlük, hogy egyetértsenek velünk.

 

 

Ne tegyünk keresztbe a beszélgetésnek

  • 
 Bizonyos reakciók gátolják a beszélgetést, és veszekedésbe fullasztják. Lehetőleg kerüljük el a következőket:
  •  Ne várjuk el gyermekünktől, hogy mindenben egyetértsenek velünk.
  •  Ne vitatkozzunk gyermekünkkel, ha más a véleménye.
  •  Ne kritizáljuk a gyermek véleményét, ne reagáljunk felháborodottan, és ne dühöngjünk.
  •  Ne vágjunk közbe, mikor a gyerek beszél.
  •  Ne fordítsunk hátat a gyermeknek, mindig hallgassuk meg.
  •  Ne feltételezzük azt, hogy a gyermeknek szüksége van a segítségünkre. Ha úgy gondoljuk, hogy tanácsot kellene neki adnunk, magyarázzuk el miért hisszük ezt.
  •  Ne legyünk merevek és elérhetetlenek. Kerüljük például a fenyegető kijelentéseket, mint a: ’Ha teherbe esel, ne is gyere haza!’.
  •  Ne gondoljuk, hogy gyermekünk szexuálisan már aktív, vagy, hogy ’bajban van’, ha kérdéseket tesz fel nekünk a szexszel kapcsolatban. Egy hisztérikus válaszreakció egy életre zárkózottá teheti a gyermeket a témában, ami ahhoz vezethet, hogy nem kérdez még akkor sem, ha tényleg bajban van.

 

Kerüljük a kellemetlen pillanatokat


A kínos helyzet véget vethet a beszélgetésnek. Íme, néhány példa:

Ha túl bátortalannak érezzük magunkat és zavarban vagyunk, csak nevessünk rajta. Előfordulhat, hogy az indítja el a témát, ha elmondjuk gyermekünknek, miért érezzük kínosnak a helyzetet, miért nehéz nekünk a szexről beszélnünk.

Ha kellemetlennek érezzük, hogy a saját szexuális tapasztalatainkról beszéljünk, mondjuk el bátran. Magyarázzuk el, hogy ez egy intim téma, van, amit szívesebben tart meg magának az ember.

Ha úgy érezzük, egyszerűen nem tudunk erről beszélgetni gyermekünkkel, mondjuk meg neki bátran, de tudatosítsuk benne, találunk rá más módot, hogy választ találjunk kérdéseire. Például vehetünk a gyermeknek a témával kapcsolatos könyveket, videókat.

Ha nem tudjuk a választ valamilyen kérdésre, azt is mondjuk meg. Ha lehet, gyermekünkkel együtt keressünk választ a kérdésre. (vegyük igénybe a témával foglalkozó könyvek, videók segítségét.)


Mikor a kommunikáció túl nehéz…


Előfordul, hogy a szexről való beszélgetés lehetetlennek tűnik. Van, hogy a szülő érzi magát zavarban, van, hogy a gyermek utasítja vissza, a beszélgetést. Bárhogy is legyen, ne ijedjünk meg, erre az esetre is van megoldás:
Időről időre hozzuk fel a témát. Próbáljuk meg különböző alkalmakkor különböző módokon.

Néha egyszerűbb, ha telefonon keresztül beszélgetünk.

Kérdezzünk rá gyermekünk tanáránál, hogy az iskolában hol tartanak, mit vesznek a szexualitás témaköréből. A gyerekek sokszor szívesen beszélgetnek szüleikkel olyan témákról, amiket még nem hallottak az iskolában.
Vásároljunk gyermekünknek a korához illő felvilágosító könyveket, és tegyük őket a gyermek ágyára. Bízzuk rá, hogy elolvassa-e, és hogy mikor.

Előfordulhat, hogy gyermekünk szívesen osztja meg szexszel kapcsolatos gondolatait, csak nem velünk. Ilyen esetben ne omoljunk össze, inkább kérjük meg egy megbízható barátunkat, vagy családtagunkat, hogy beszélgessen el ő gyermekünkkel.

Hol kaphatunk segítséget?

  • – Az orvosunknál
  • – Gyermekünk iskolájában
  • – Könyvekből


Ne feledjük!

A legtöbb szülő és gyermek könnyebbnek érzi a társalgást, ha az valamilyen hétköznapi tevékenység közben zajlik, mint például a főzés, a mosás, vagy a kutyasétáltatás.

A rövidebb, lényegre törőbb beszélgetések hatásosabbak, mint a terjengős monológba sűrített gondolatok.
Készüljünk fel olyan témákból, amikről idősebb, tinédzser korú gyermekeink szívesen beszélgetnek velünk. Például: pubertás, menstruáció, szaporodás, szexuális úton terjedő betegségek, fogamzásgátlás, nem tervezett terhesség, abortusz, homoszexualitás és házasság előtti szex.

forrás:egeszsegguru.hu

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


Színek alkalmazása csodálatos dolog, az egyik legcsodálatosabb. A színek gondolatokat, érzelmeket, érzéseket is kifejeznek. De a különböző színek mit is fejeznek ki, mit is jelentenek?   A piros szín jelentése ...