A cigarettázásról való leszokás a nem dohányzókéval azonos szintűre képes visszaállítani a mindennapi memória működését – állapították meg a brit szakemberek.
A newcastle-i Northumbria Egyetem kutatócsoportjának szakemberei 27 rendszeres cigarettázót, 18 egykori dohányost és 24 soha rá nem gyújtó embert vontak be a tanulmányukba. A résztvevők memóriáját életszerű szituációban tesztelték: az egyetem területén tett kirándulás során bizonyos helyszíneken előre maghatározott feladatokat kellett végrehajtaniuk.
A Drug and Alcohol Dependence című folyóirat szeptemberi internetes kiadásában megjelent tanulmány eredményei szerint míg a dohányosok rendkívül rosszul teljesítettek a teszten és csupán a feladatok 59 százalékára emlékeztek, addig a hajdani füstölőknek a feladatok 74 százalékát, a soha nem cigarettázóknak pedig 81 százalékát sikerült helyesen felidézniük.
Figyelembe véve, hogy a dohányosok száma Nagy-Britanniában eléri a tízmilliót, az Egyesült Államokban pedig a 45 milliót, nagyon fontos megértenünk azt a hatást, amelyet a cigarettázás gyakorol a mindennapi agyi funkcióinkra – mondta Tom Heffernan, a kutatócsoport tagja, aki az eltervezett dolgok végrehajtásáért felelős prospektív emlékezetet emelte ki példaként a dohányzás káros hatása kapcsán.
Azt már régóta tudjuk, hogy a dohányzásról való leszokásnak fontos egészségügyi következményei vannak az egész szervezetre nézve, de ez az első tanulmány, amely a leszokásnak a kognitív funkciókra való jótékony hatását is bizonyította.
A szakemberek jelenleg a passzív dohányzás memóriára gyakorolt hatását vizsgálják.
Európában az elkerülhető halálesetek kiváltó okainak listáját a dohányzás vezeti. A dohánytermékek egészségkárosító hatásával azonban egyre többen tisztában vannak, ezért az EU azt igyekszik elérni, hogy az emberek ne szokjanak rá a dohányzásra, a dohányosok pedig hagyjanak fel káros szenvedélyükkel. Az Unió figyelmet fordít arra is, hogy a lakosságot megvédje a passzív dohányzástól, és korlátozza a dohányzás népszerűsítésére irányuló reklám- és marketingtevékenységet.
A már elért jelentős eredmények ellenére az európai dohányosok száma még mindig magas: az Unió lakóinak körülbelül egyharmada szív rendszeresen cigarettát vagy más dohányterméket. Ez súlyos egészségügyi következményekkel jár: évente 650 ezer dohányzással összefüggésbe hozható haláleset történik az EU területén. Az elhunytak mintegy felének életkora 35–69 év; ez jóval elmarad az európaiak várható átlagos élettartamától. A lakosság egyre több információhoz jut a témával kapcsolatban, ezért a veszélyeztetett csoportok egyre jobban igénylik a védelmet a betegséget, fogyatékosságot vagy akár halált okozó dohányfüsttel szemben.
Az Unió jogi intézkedések, projekttámogatás és tájékoztató kampányok révén lép fel a probléma megoldása érdekében; dohányzásellenes tevékenysége során átfogó, egységes megközelítést alkalmaz. Az EU számos más szakpolitikáját – így adópolitikáját vagy agrárpolitikáját is – úgy alakítja, hogy azok megfeleljenek dohányzásellenes célkitűzéseinek. A Közösség aktív szerepet játszik a dohányzás visszaszorításáért folytatott világméretű küzdelemben is, főként azáltal, hogy részt vesz a dohánytermékek ellenőrzéséről szóló keretegyezmény (az első nemzetközi egészségügyi szerződés) végrehajtásában. Az egyezmény keretbe foglalja az egyre szigorodó dohányzásellenes intézkedéseket, és világszerte arra kötelezi a szerződést aláíró országokat, hogy lépjenek fel a dohányzással összefüggő halálesetek és megbetegedések számának csökkentése érdekében.
forrás: MTI
Speak Your Mind