A Tarot számos alapvető ősi tanítás megtestesítője, amely a szimbólumok nyelvét használja. Számos kultúra és hitrendszer jelképeit, és motívumait testesíti meg. A fontosabb szimbólumok célja mindig az, hogy olyasmit fejezzen ki, ami máshogyan nem mondható el.
A szavak csak megpróbálják elmondani jelentésüket, teljes mértékben nem tudják kifejezni azt. Ez az ősi szimbólumnyelv feltehetően inspirálóan hat a tudatalattira, és ezzel felébreszti a kártyát olvasó ember intuícióját.
Valószínűsíthető, hogy mindannyiunkat összeköt egymással, az “anima mundi”, a világ lelke, amely magában foglalja az egykori, a mai, s az eljövendő lények valamennyi közös tudását. Elképzelhető, hogy aki komolyan foglalkozik a Tarot-val, az kapcsolatba kerülhet ezzel a tudással.
A Tarot önálló rendszer, képei felfoghatók az emberi lélek fejlődési fokaiként. A kártyák eredete még ma is nyitott kérdés, sokan Egyiptomból, vagy Indiából származtatják, de az tény, hogy a legrégebbi ismert kártyák a XV. század közepéről származnak, s szimbólikájuk azóta alig változott.
A Tarot szavak nélküli párbeszédet folytat velünk. Érdekes, hogy bizonyos képei jobban megszólítják az embert, mint a többi. Ugyanaz mondható el az állításairól is, minden azon múlik, hogy az adott időpontban mi az, ami igazán fontos számunkra. A kártyával való foglalkozás szellemi erőgyakorlatként is felfogható, ahol a kérdező gondolkodásra kényszerül, hogy fellelje, ami a dolgok mélyen rejtőzik.
A Tarot-val elmélkedésnek, meditációnak, kártyavetésnek pont ez a lényege, vagyis a dolgok mélyére nézni.
Első sorban az önismeret eszköze; ha megértjük a lapok jelentését, az módot ad arra, hogy nehéz helyzetben is megőrizzük emberi méltóságunkat, megértsük tapasztalataink, kríziseink lényegét. Egyértelműen egy megvilágosodottabb életfilozófiát jelent, amely segíti önmagunk és jelenlegi helyzetünk mélyebb megértését, s a további tájékozódást az életben.
A 22 nagy arkánum az emberi élet útjának szimbólumai, a mindannyiunkban benne élő állapotokat képviseli. A kártya kihúzásával az ember jelen feladatainak vezérmotívumára kap általa üzenetet. De nem pusztán diagnózist, hanem arkánumot ( gyógyszert ) is, amellyel, sorsa veszélyeit leküzdheti, gyengeségeit, erővé változtathatja. A Tarot tehát nem valami istenségnek való behódolást, hanem önmagunk megtalálását, megismerését helyezi előtérbe. Az útkeresőknek a Tarot régi barátként siet segítségére. Amikor elvesztjük tájékozódási képességünket, megbízható vezetőnek bizonyul.
A jövő éppen ebben a pillanatban kezdődik el, tehát nem kell állandóan úgy fürkészni a jövőt, mint valami tőlünk független, fényévekre lévő titokzatos dolgot. Az a lényeg, hogy a kérdező a jelenlegi helyzet aspektusaival tisztába jöjjön, s sorsának alakulását saját kezébe vegye. S tudja, hogy az adott szituációban mi a legmegfelelőbb cselekvési irány számára, még akkor is, ha homályos marad a jövő. A tanácskérő bizonyos távolságtartással, tud rátekinteni saját esetleges kusza helyzetére. A kérdező maga választja ki az őt érintő szimbólumokat, s ez lesz adaptálva az ő saját élethelyzetére. A képek mindenki számára ugyanazok, s korlátozott számúak. A sors csak annyira lép közbe, hogy kijelöli azokat a kártyákat, ami az illető jövőjét tartalmazza. Tehát a szókészlet mindenki számára adott. A bizalommal feltett kérdések biztosan megadják a kielégítő válaszokat. A kártya üzeneteiből sok pozitív hatás indulhat útjára. A Tarot ihletet adhat, vígaszt nyújthat, és bátorságot önthet belénk.
Az 56 kis arkánum a földi létben megvalósuló gyakorlati tendenciákhoz kötődik. Ezek feloszthatók a 16 udvari kártyára, és a 30 számozott kártyára. Az udvari kártyák különféle emberi karaktereket, hangulatokat mutatnak, a számozottak pedig az összes lehetséges mindennapos élethelyzetet lefedik. Ezzel alkot a Tarot egy zárt rendszert.
forrás: cornelia.hu
Speak Your Mind