A jelen tudatosítása, figyelem az itt és mostra

Megtalálható a  jelenlét?

“… a jelenlétünket vesztettük el. Méghozzá egyszerre otthon, az utcán, a lépcsőházban, a színpadon, a nézőtéren, az ágyban, a konyhában. Mindenáron jelen akartunk lenni, s épp a jelenlétünket vesztettük el, épp a bizonyosságot, mint a görcsös szorítás, amit szorongat, a féltékenység, ami után leskelődik, ahogy a kimeresztett szem végül is nem látja azt, amire rámered.” (Pilinszky János)

MOST arra helyezzük a fókuszt, hogy mi mindennek vagyunk tudatában a jelen pillanatából. Mi történik, ha csak hagyjuk, hogy valóban jelen legyünk önmagunk, s egymás számára. Mi történik a csendben, mikor látszólag nem történik semmi? Hogyan tudjuk magunkat támogatni testi, lelki és szellemi szinten? Hogyan születik meg a csendből az éberség, s téged milyen friss felismerésekhez vezet? A jelenben időzni nem egyszerű, mert a pillanatról szól. Könnyebben vagyunk a múltban és a jövőben. Itt a pillanatot ragadjuk meg, az tudatosodik közben, hogy mi minden történik benned, amikor aktív figyelmet adsz önmagadnak / másoknak úgy, hogy közben látod a perifériát is.

Módszerek: Gestalt workshop; egyéni és páros gyakorlatok, testtudati munka

Az alaklélektan (Gestalt-pszichológia) – a 20. sz.-i német kísérleti pszi­chológia vezető irányzata, amely a »jó egészek« és a struktúrák el­sőd­le­ges­ségét hangsúlyozza a lelki életben. Az alaklélektan túlmegy azon a klasszi­kus gondolaton, hogy az egész több, mint részeinek összessége: azt hirdeti, hogy az egészek a részekhez képest elsődlegesek. Legjelentősebb képviselői, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler az észlelésben a jó for­mákat alkotó tényezőket vizsgálják: a közelség, a hasonlóság, a zártság és a jó folytatás az »elemeket« egységbe szervező tényezők. Az észlelés szer­ve­ző­dési folyamatait az idegrendszer veleszületett szerveződése magyarázza (innátizmus). A mai észleléselmélet is elismeri ezeket a törvényeket, s konkrét idegrendszeri magyarázatokat keres rájuk, míg az alaklélektan egy feltételezett hasonlósággal magyarázta őket az agykérgi és az élménybeli folyamat között (izomorfizmus). Az alaklélektan a tanulás és az emlékezésvalamint a problémamegoldás folyamataiban is az egészeket és a szer­ve­ző­dést emeli ki. A tanulás alapvetően struktúrákra irányul, s igazán érdekes formája a belátás, amikor a tapasztalatokat a szükségleteknek megfelelően újraszervezzük (W. Köhler). A gyermeki fejlődés nem egyedi tudások hal­mo­zódása, hanem strukturált átalakulás. A strukturálás az esztétikai észlelésalapja is (R. Arnheim). K. Lewin az alaklélektant kiterjesztette az akarati fo­lyamatok, a személyiség és a társas élet elemzésére is.

Fritz Perls a huszadik századi pszichológia egyik eredeti egyénisége volt. Több évtizedes, intenzív elméleti és gyakorlati munkásságának eredményeként született meg a Gestalt-terápia, amely a hatvanas években jött igazán divatba, mint alternatív irányzat. Perls élete legvégén állította össze ezt a művet, azzal a szándékkal, hogy gyakorlatias és átfogó összefoglalót adjon az érdeklődők kezébe.
„A mai átlagember alacsony hatásfokú életet él. Bár nem nagyon szenved, mégis keveset tud arról, hogyan kell igazán kreatívan élni. A világ óriási lehetőségeket kínál számára, amelyekkel gazdagíthatná és élvezetesebbé tehetné az életét, mégis céltalanul kóborol, nem igazán tudja, mit akar. Nincs benne igazi lelkesedés. Úgy tűnik, mintha sokat tevékenykedne, de arckifejezése arról tanúskodik, hogy kiveszett belőle az igazi érdeklődés az iránt, amit tesz. Ügyesen beszél a gondjairól, de megbirkózni nem tud velük.”
A Gestalt-terápia életre kívánja kelteni az embereket és meg szeretné tanítani nekik, hogyan használhatják vele született lehetőségeiket.

IDŐPONT: 2012. Március 06. | kedd | 18:00 – 20:00 óráig | workshop

HELYSZÍN: 1137 Budapest, Jászai Mari tér 4/b 2.em.

az előadás, workshop díja: 3.200,- HUF + áfa

tartja: Goldschmidt Liza Gestalt terapeuta, coach (a Magyar Gestalt Egyesület alapító tagja)

[gravityform id=2 name=Jelentkezés regisztráció title=false description=false ajax=false]