Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

Az alvás mechanizmusa

Szükségünk van alvásra?

A leggyakoribb kérdés az alvásról az, hogy „Szükségünk van valójában alvásra?”. A válasz igen, habár a testünket kiképezhetjük fokozatosan egyre kevesebb alvással. Lehet néhány ember, aki állítja, hogy neki nincs szüksége alvásra egyáltalán, de kitalálhatod, hogy ők hajlamosak alkalmanként öt- vagy tízperces pihenőket tartani a nap folyamán. Szükségünk van alvásra azért, hogy a testünk mentesüljön a stressztől, a növekedéshez, és hogy egyensúlyban tartsuk a testünkben lévő vegyületeket.
A század kezdete táján azt gondolták, hogy a vegyületek, mint például a tejsav, szén-dioxid és koleszterin az agyunk által lett összegyűjtve, míg ébren voltunk és az alvás alatt ürült ki. De körülbelül hatvan évvel később elkezdtünk kísérletezni, hogy meddig bírja az emberi test alvás nélkül. Randy Gardner, egy 17 éves középiskolás diák San Diego-ból, ébren maradt 11 teljes napot. Habár émelygett ez idő alatt, nehezen tudott olvasni, és ideiglenes emlékezetkieséstől szenvedett, nem mutatkozott hosszú idejű érzelmi és fizikai mellékhatás a kísérlet miatt. Méréseket végeztek, hogy bizonyítsák, hogy néhány kémiai változás megy végbe az alvás nélkülözése során, összefoglalva a tényt, hogy a szervezetünknek szüksége van alvásra.

Miért alszunk?

Szóval mostmár tudjuk, hogy miért van szükségünk alvásra, de tudnunk kell, hogy mi az a dolog, amitől igazából alszunk. Néhányan ismerhetik a melatonin nevét, mert néha felírják fáradtságra vagy álmatlanságra. De ezt a vegyületet is a testünk termeli, habár sokkal kisebb mennyiségben. A melatonin egy hormon, amely az agyunk közepén található tobozmirigyből választódik ki. Akkor szabadul fel, amikor a szemünk felfedezi, hogy a nap nyugodni kezd és sötétség kezd leszállni. Emiatt mész aludni, és ezt használja a szervezetünk az alvási-ébrenléti ciklusok szabályozására. Ha azon gondolkodsz, hogy miért alszanak az idősebb emberek kevesebbet, mint a fiatalabbak, ez azért van, mert termelt melatonin mennyisége a szervezetünkben úgy tűnik csökken, ahogy idősödünk.

A „gyors szemmozgás” (rapid eye movements) idejét Frederick Van Eeden fedezte fel 1952-ben. Van Eeden aközben fedezte ezt fel, miközben az alvásról készített egy tanulmányt, s feljegyezte, hogy a szemek mozognak a zárt szemhéjak alatt. Nézte, ahogy oda-vissza mozognak, mintha egy heves tenisz meccset néznének. Ezek után az alvás két területtel jellemezték: REM alvás és NREM alvás, annak megfelelően, hogy felfedezték azt a szakaszt, ahol nincs szemmozgás. Ez a két forma eléggé különbözik egymástól abban, hogy amikor embereket felébresztenek REM alvásból, gyakran vissza tudnak emlékezni a tudatos álmaikra, míg az NREM alvás közben felébresztett embereknek csak 6%-a állítja, hogy álmodott. Tény, hogy az emberek a REM szakaszban több agyi aktivitást mutatnak, mint ébrenléti állapotban. De azok az NREM alvás során több jellemzőt mutatnak meg a tudattalan agy irányában.

A REM alvás inkább pszichológiailag fontos, és kevésbé fontos fizikailag. Ha valakinek éjszaka kimarad a REM alvása, túlságosan érzékennyé válik, rossz lesz a memória előhívása, és képtelen lesz koncentrálni. Ha az embereknek hiányzik az NREM alvás, akkor ügyetlenek, lomhák, és nagyon fáradtnak tűnnek. Amikor az embereknek NREM fázis hiányuk van, csak ideiglenes kényelmetlenségtől szenvednek, míg az emberek, akiknek kimaradt a REM fázis, nehezebb megbirkózniuk a stresszel hosszú időn keresztül és nagyon könnyű őket felbosszantani.

Az alvás fokozatai

Egy tipikus éjszakai alvás számos ciklusból áll, melyek körülbelül 90 percig tartanak. Ezen ciklusok mindegyike négy elválasztott fokozatból áll.

A „Hypnagogic” fázis – Ez a fázis az átmeneti fázis a szem becsukása és az alvás között. Ez egy rövid periódus, amikor látomásaink vannak, amik nem álmok, de lehetnek ahhoz hasonló képek. Ezeket a képeket gyakran észre sem vesszük vagy elfelejtjük.
Egyes fázis- Ez alatt az idő alatt elalszunk. A szívverésünk lassulni kezd, és az izmaink ellazulnak. Az EEG szabálytalan és hiányzik az alfa hullámok állandósága, ami akkor esik meg, amikor ébren vagyunk és relaxálunk.

A „Myoclonic” rángatózás- Normális, hogy az alvás első és második fázisában a test rövid rángatózása történik. A kutatók számára ez még nem eldöntött terület. Közös nézet, hogy ez az előfordulás átmenetet jelez a két fázis között, és amikor az agy ezt felfedezi, a szívverés és a levegővétel még gyorsabban csökken a normálisnál, kiküld egy elektromos tevékenységet az izmoknak.

Kettes fázis- Mélyebb alvás, mint az egyes fázisnál. Az EEG lázas tevékenységet mutat, amit „orsóknak” hívnak, és alkalmanként élesen emelkedik és süllyed kilengésszerűen.
Harmadik fázis- Az alvás mélyebbé válik, az orsók eltűnnek az EEG-ről. Az orsókat hosszú delta hullámok váltják fel. Az alvót nehezebb felébreszteni ebben a fázisban, de fel lehet kelteni egy ismerős név mondásával. Ez idő alatt egy hangos zaj, például ajtó csapódás figyelmen kívül van hagyva.

Negyedik fázis- Ebben a fázisban az alvó belép a „delta alvásba” és ez körülbelül 30 percig tart.

Az alvási ciklus

Amikor egyszer végigmentél az alvás négy fázisán (ami körülbelül egy óráig tart), elölről kezdődik a ciklus az egyes fázissal, de ahelyett, hogy visszaesnél a negyedik fázisba, elérsz egy másik fázist, amit REM fázisnak hívunk. Egy EEG fel tudná jegyezni az agyhullámokat, s összehasonlítva azokat látnád, hogy mikor vagy aktív.

Forrás: http://library.thinkquest.org/11189/mechanics.htm

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


A kommunikáció és az Internet Az emberi kommunikáció sokat változott az idők során. Főleg mostanában, amikor az Internet térhódításával egy új nyelvi kommunikációs forradalmat élünk meg. Itt arra célzok, hogy ...