Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

Az álom története

Ókori egyiptomi elméletek

Eredetileg az álmokról azt gondolták, hogy a természetfeletti világ részei. Az álmok éjszaka küldött üzenetek voltak az istenektől a falusi emberek számára, mint korai figyelmeztető eszköz egy katasztrófáról vagy jó szerencséről. Abból, amit el tudunk mondani, az egyiptomiak biztosan az első álmodók voltak, akik megpróbálták álmaikat értelmezni, amiatt a tény miatt, hogy könyveket publikáltak számos olyan következtetésről, melyeket álom szimbólumokból vettek. Tulajdonképpen Egyiptom volt az, ahol az „álomkeltés” folyamata elkezdődött. Amikor az embernek problémáik voltak az életükben és segítséget akartak kérni az istenüktől, aludhattak a templomban, s amikor felébredtek másnap reggel a pappal, akit a Titkos Dolgok Mesterének hívtak, megbeszélhették az éjszakai álmok értelmezését.

Görög filozófia az álmodásról

A görögök nem vették komolyan az álmokat egészen a Krisztus előtti 8. századig. Homérosz az Íliászban leír egy jelenetet, amiben Agamemnon útmutatást kap Zeusz üzenethozójától álmában. A görögök szintén hittek benne, hogy az álmok isteni üzenetek hordozói, de csak papok segítségével tudták értelmezni hasonlóan a babilóniaiakhoz és az egyiptomiakhoz.
Ettől a két csoporttól örököltek a görögök több okkult technikát is. Az álmok a gyógyászati gyakorlatokban is segítséget nyújtottak, a beteg embereket különleges templomokba küldték, olyan helyekre, ahol „a test istenei”-nek szentélyük volt. A beteg görögök meglátogathatták ezeket a templomokat végrehajtva különféle egyházi rituálékat, aludhattak, majd remélték, hogy lesz egy álmuk, ami biztosítja őket arról, hogy visszatér a jó egészségük. Éjszakáról éjszakára aludhattak és néha ez eltartott hetekig, sőt hónapokig is, míg megkapták a „megfelelő” álmot. A leghíresebb alvási zarándoklat az Aesculapius volt Epidaurusban.

Vitatott, hogy az első álomértelmező legenda volt vagy valóság. Az öreg Pliny azt mondta, hogy a legkorábbi értelmező egy Amphictyon nevű férfi volt, Deucalion fia. Deucalion volt – a görög mitológiában- Prométeusz fia. Mégis Herodotusz, egy korai történész fenntartotta a jogot rá, hogy Telmessus népe, ami Kis-Ázsia délnyugati részén helyezkedett el, specializálódott az álomfejtésre. Sőt, azt is lehetett hallani, hogy Croesus király, Lydia utolsó királya beszélt velük egy fontos álom értelmezéséről.

Az első lépés a modern kori álomfejtés felé a Krisztus előtti 5. században történt, amikor a görög filozófus, Heraclitus azt mondta, hogy egy személy álomvilága valami, amit a saját elméje alkotott. Ez ellentmondott más filozófusok elméleteinek, akik hittek benne, hogy az álmok külső erők eredményei, például istenekéi. A legtöbb görög filozófus abban az időben, az álmokat latolgatta, és hogy mit jelenthetnek. Plato egyike volt ezeknek a filozófusoknak, felfedezte, hogy az álmodás hogyan hat a személyiségre, vagy valakinek az életére. A Phaedo-ban, leírja, hogy Szókratész hogyan tanult zenét és művészetet, mert egy álmában ezt az utasítást kapta.

Arisztotelész végül pontot tett Heraditus ötletére, hogy az álmok istenektől való üzenetek. Elkezdte tanulmányozni az álmokat és az álmodás folyamatát ésszerű módon. A De divinatione per simnum című művében megállapítja „a legtöbb úgynevezett profetikus álom puszta véletlen, különösen azok, melyek túlzóak”, és később beleszámítja, hogy „a leggyakorlottabb álomfejtő az, akinek megvan a képessége, hogy elmélyüljön a hasonlóság tudományában. Úgy értek azok az álom előadások hasonlóak a vízben visszaverődő formákhoz.” Arisztotelész Parva naturaliaja szerint az álmok valójában úgy tűnnek, mintha a nap eseményeinek visszaemlékezései lennének.

Arisztotelész szintén előrebocsátott egy elméletet arról, hogy az álmok tükrözik a személy testi egészségét. Ez azt javasolta, hogy az orvos diagnosztizálni tudná a betegséget azáltal, hogy meghallgatja mit álmodtak a betegei. Hippokratész, a modernkori gyógyászat megalapítója támogatta ezt az elméletet, és néhány orvos még napjainkban is alkalmazza. Galen Pergamumból, egy görög-római fizikus, ott folytatta, ahol Arisztotelész abbahagyta. Az egyik betege azt álmodta, hogy a bal combja márvánnyá változott és később nem tudta mozgatni a lábát bénulás miatt. Egy birkózó akit kezelt, azt álmodta, hogy egy medencényi vérben áll, ami a feje fölé emelkedik. Ebből az álomból Galen arra következtetett, hogy ennek a férfinek véreztetésre van szüksége a mellhártyagyulladása miatt, amiben szenvedett. A kezelés ilyen módú jelentése révén a férfi meggyógyult.
Római elképzelések
Habár az egyiptomiak alkották meg az egyik legkorábbi dokumentumot az álmokról, mégis a Chester Beatty papyrus, the Oneiroctrition or The Interpretation of Dreams az első átfogó könyv az álmok értelmezéséről, melyet a római Artemidorus írt. Az ötkötetes munkában, Artemidorus bemutatta azt az elméletet, hogy az álmok egyedülállóak az álmodó számára. Hitt benne, hogy a személy foglalkozása, szociális helyzete és egészsége hatással van az álomban lévő szimbólumokra. Habár briliáns elme volt, az értelmezései gyakran túlságosan fondorlatosak voltak. Egy Astrampsychus nevű férfi írt egy második Oneirocriticon-t, amely valahogy hasonlított a viktoriánusok által kiadott álmos könyvekhez. Ez a könyv, azonban tartalmazott néhány felháborító gondolatot.

Modern filozófiák

Talán a legismertebb modernkori álom filozófus Sigmund Freud volt. Az ő elmélete az volt, hogy habár az álmokat belső inger sugallja, a kívánságteljesítés volt a legtöbb álmunknak a gyökere. Freud elmélete volt, hogy az álmaink a legmélyebb vágyaink kivetülései, melyek visszamennek egészen gyermekkorunkig. Freud számára nem volt szórakoztató álom, mind hordozott valamilyen fontos jelentést.
Carl Jung, Freud egyik tanítványa volt egy kis ideig, nem értett egyet azzal az elgondolással, hogy az erotikus összetevő volt az alapja a legtöbb álomnak. Jung azt vallotta, hogy az álmok emlékeztetnek minket kívánságainkra, amik képessé tesznek minket, hogy felfedezzük azokat a dolgokat, amikre öntudatlanul vágyunk, és segítsenek nekünk teljesíteni saját kívánságainkat. Ellentétesen Freud azon állításával, hogy az álmainkat saját vágyaink képezik, ez túlságosan felháborító volt a saját meggyőződésünk számára, és a tudatalattinkban volt, hogy segítsen elnyomni ezeket a vágyakat. Ezek az álmok üzenetek voltak, vallotta Jung, tőlünk magunknak és figyelnünk kellene rájuk a saját érdekünkben.
Napjainkban, a legtöbb pszichológus egyetért Jung elképzelésével, és ez az az elképzelés, ami az álomfejtés olyanná teszi, hogy használni tudjuk mindennapi életünkben. Ha Freud élne, nem értene egyet minden elmélettel, ami azt mondja, hogy minden álmodat tudod értelmezni. Jung hitt benne, habár elég nehéz volt, hogy az álmokat meg kell érteni.

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


A Zen meditáció segítségével az elmédet engeded relaxálni, kérlek kövesd a következő egyszerű utasításokat!   1, Ülj egy szék első harmadára, vagy egy párnára a földön. 2, Rendezd a lábaidat ...