„Mikor lesz végre esküvő?” Gyakran nyaggatják a már hosszú évek óta együtt élő párokat a rokonok, ismerősök. A különböző statisztikákat figyelve megállapítható, hogy egyre kevesebben választják a hagyományos családmodellt. Magyarországon jelenleg egymillió embert érint az élettársi kapcsolat.
Vadházasság – mondogatták régen a papírok nélkül élő párokra e cseppet sem hízelgő kifejezést. Ma már sokkal megengedőbb a társadalom, és jobban tolerálja az élettársi kapcsolatot, mint évtizedekkel ezelőtt. Az európai tendenciához hasonlóan hazánkban is jelentősen csökkent a házasulandó kedv az elmúlt másfél évtizedben.
A KSH adatai szerint az 1970-es években Magyarországon az élettársi viszonyok aránya a házassági kapcsolatokhoz képest 2,1 százalék volt. Ma már minden harmadik új kapcsolat élettársinak tekinthető. A szociológusok ennek okát elsősorban a megváltozott, felgyorsult világgal magyarázzák, hiszen minden eddiginél fontosabb a párok életében az egzisztencia megteremtése.
Különösen a húszas éveikben járó fiatalok, illetve a már elvált személyek döntenek a papír nélküli együttélés mellett. Sokan eddig is úgy tartották, hogy az ásó, kapa, nagyharang nélküli kapcsolat nem sokban tér el a házasságtól.
– Ha a jogi oldalát vizsgáljuk, akkor más a házasság megítélése – mondja dr. Horváth Enikő. Igaz, jelenleg hasonló szabályok vonatkoznak az élettársi kapcsolatban élőkre, mint a házasokra. Így például, ha valamelyik fél beteg, akkor a másik otthon maradhat egy ideig ugyanúgy, mint bármely más hozzátartozójával. A jogi szabályozás egészen addig nem szükséges, amíg a két fél jó kapcsolatban van egymással. Szakításkor azonban sokkal nehezebb az igazságtétel, mint a házasoknál.
Akadnak még, akik a hagyományokat tiszteletben tartva az igen kimondása mellett érvelnek. Ám a hivatalosan megpecsételt kapcsolatok sem biztos, hogy hosszabb életűek lesznek, mint az együttélések – derül ki szintén a statisztikából.
A KSH adataiból az is látható, hogy melyik életkorban, illetve a kapcsolat milyen fázisában történik a legtöbb válás. A férfiak esetében a 25-29 év közötti szakasz az egyik legveszélyesebb. Gyakran döntenek még a végső búcsú mellett 30-34 éves kor között. A nőknél 20-24 éves korban válnak a legtöbben, őket követik a 25-29 évesek.
Sok kapcsolat megy szét kapcsolatok a bizonyos 7. évben. Több élethelyzet megnehezítheti a párok dolgát, ráadásul ezekre nincsenek is felkészülve. Dr. Horváth Ildikó pszichológus szerint, ha az összeköltözés zökkenőmentesen zajlott, a következő akadályt a baba megérkezése jelentheti. A férfiak ilyenkor úgy érezhetik, hogy háttérbe szorulnak. Gyakran okoz válságát a túl sok munka, az önmegvalósítási vágy. Szintén jelentős mérföldkő, ha a gyerekek kirepülnek a családi fészekből, és a párok ismét magukra maradnak. Sokan ekkor döbbenek rá, hogy már nincs közös témájuk, nem tudnak mit kezdeni egymással.
A kapcsolatok 64 százalékában a vagyon miatt marják egymást a felek. Épp ezért a házasságban élők közül is egyre többen kötnek házassági szerződést. Ez megkönnyíti a válási hercehurcát, az osztozkodást. 1986-ban került be a magyar jogba a házassági szerződés, bár korábban is ismertek ehhez hasonló megoldásokat. A házassági szerződésben a férj és a feleség együtt meghatározhatják, hogy mi számít közös vagyonnak – hívja fel a figyelmet dr. Horváth Enikő. A szerződést az évek során lehet módosítani. A bevételek mellett meg kell állapodni a kiadások és a veszteségek viselésének módjáról is. Nem árt tudni, hogy a vagyon nagyságától függ az ügyvédi díj.
A házassági szerződést elsősorban akkor ajánlják a jogi szakemberek, ha nagy a vagyoni különbség a két fél között. Sokan gondolják egyébként úgy, hogy a szerződött házastársak nehezebben válnak el egymástól.
forrás: bezs.hu
Speak Your Mind