Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

A flört eredete és történelme

A flört szó eredete ismeretlen. Az Oxford angol szótárban (első kiadás) olyan hangutánzó szavakkal hozzák összefüggésbe, mint a suhanás és csettintés, hangsúlyozva a komolyság hiányát; másfelől a régi francia conter fleurette-nek tulajdonítják, aminek jelentése „csábítani (próbálni)” virágszirmok elejtésével, vagyis „édes kis semmiségekről beszélni”. Habár régimódi, ez a kifejezés még most is használatos a franciában, gyakran gúnyosan, de a franciás flörtölni szó az idők során angolossá vált.

A II. világháború alatt, Margaret Mead antropológus Britanniában dolgozott a brit Ministry of Information-nek és később a U.S. Office of War Information-nek, beszédeket kézbesített és cikkeket írt, hogy segítsen jobban megérteni az amerikai katonáknak a brit polgárokat, és fordítva. Megfigyelte, hogy a flörtölés az amerikai katonák és a brit nők között egy minta a félreértésekre vonatkozólag, és feltételezte, hogy melyik a kezdeményező. Írt az amerikaiakról, „A fiú megtanulja, hogyan legyen előzékeny és bízzon meg a lányban, s hogyan utasítsa vissza akárhányszor nem odaillő érzelmi állapot jelentkezik pár között”, és ezzel ellentétesen a briteknek, ahol „a lányt arra nevelték, hogy legyen egy kicsit hűvös…amit a fiúk megtanulnak figyelembe venni”.

Ennek eredménye lett például, hogy a brit nők az amerikai katonák társaságát intimebbnek vagy komolyabbnak értelmezték, mint amit valójában a férfi tervezett.

Paul Watzlawick kommunikációs szakember használta ezt a szituációt, ahol „az amerikai katonák és a brit lányok azzal vádolták egymást, hogy a másik szexuálisan tapintatlan”, példaként arra, hogy milyen különbségek vannak a „központozásban” az emberek közötti kommunikációban. Ő írta azt az udvarlást mindkét kultúrában, mely körülbelül 30 lépést tartalmaz az „első szemkontaktustól a végső beteljesülésig”, de a lépések sorrendje különböző volt. Például, a csókolózás az amerikai mintában lehet egy korai lépés, de az angolban egy viszonylag intim cselekvés.

A japán kurtizánoknak más módjuk volt a flörtölésre, kihangsúlyozva a nonverbális kapcsolatokat az ajkak eltakarásával, és a szemek mutatásával, amit sokszor ábrázolt a Shunga művészet, a legnépszerűbb nyomtatott média abban az időben, egészen a késő 19. századik.

A legyező szót széles körben használták mint a kommunikáció jelentését, és emiatt a flörtölés egy módja a 16. századból továbbfejlődött az európai társadalmakban, főképp Angliában és Spanyolországban. Az egész jel nyelv a legyező használatával fejlődött, és még az etikett könyvek és magazinok is publikálták. A legyező használata nem kizárólag nők számára volt lehetséges, férfiak is hordtak legyezőt, és megtanulták hogyan közvetítsenek üzeneteket velük. Például a legyezőt a szíved mellett tartani azt jelenti ’Szeretlek’, míg a legyezőt szélesre nyitni azt, hogy ’Várj rám”.

Spanyolországban, ahol a legyező („abanicos”) használata még most is nagyon népszerű, a nők arra használják, hogy udvarlókkal vagy jövendőbeli udvarlókkal kommunikáljanak, anélkül, hogy a családjuk vagy kísérőjük rájönne. Ez a használat nagyon népszerű volt a 19. században, és a 20. század elején.

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


A kutatókat régóta foglalkoztatja a nem verbális jelzések eredete. Megfigyeléseik során azt vizsgálták, hogy ezek a jelzések velünk született, tanult, öröklött, vagy valamilyen más módon szerzett tevékenységek-e? A kutatásokat születésük ...