Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

A boldogtalanság anyagiassá tesz?

Kutatások szerint a materialista emberek a legelégedetlenebbek az életükkel. Ezzel összecseng, hogy azok a gyermekek, akik nem sok örömet találnak életükben, anyagiasabbá válhatnak, mint az elégedett és boldog csemeték.

Az életükkel elégedettek gyermekek kisebb valószínűséggel válnak anyagiassá, mint a boldogtalanok – állapította meg egy holland tanulmány. A tévéhirdetéseknek pedig, mint „felbujtóknak”, lényeges szerepük van abban, hogy a materializmus kialakuljon. Suzanna Opree tanulmányvezető szerint az elégedetlen gyerekeket nagymértékben befolyásolja, ha gyakran látnak hirdetéseket. Azt sugallja ugyanis nekik, hogy a javak hatására boldogabbak lesznek.

Mindez fontos megállapítás, mivel egy, már felnőttek körében végzett kutatás szerint az anyagias gyerekek életük későbbi szakaszában is boldogtalanabbak lesznek – magyarázta Opree, aki az amszterdami egyetem kommunikációs iskolájának tudományos munkatársa.

A Pediatrics szaklapban szeptemberben megjelenő tanulmányba 466 gyermeket vontak be. Valamennyien online felmérések alanyai voltak 2006 és 2007 októberében.

De mi is pontosan az anyagiasság? A tanulmány úgy írja le mindezt, mint „azt hinni, hogy a javakkal bármi elérhető, hogy a tárgyak birtoklása boldogságot és sikert eredményez.”

A tanulmány során a gyermekek különféle kérdésekre válaszoltak, melyek anyagiasságukat hivatottak felderíteni. Például, értékelniük kellett saját magukat más gyerekekhez képest, annak alapján, hogy kinek van több dolga, amit birtokolhat. Azt is osztályozniuk kellett, mennyire elégedettek életükkel, otthonukkal, szüleikkel, barátaikkal, iskolájukkal és önmagukkal úgy általában.

A kutatók azt is figyelték, milyen gyakran néztek a gyermekek hirdetésekkel teletűzdelt tévéműsort, így például a Spongyabobot, a sztárok jégkorcsolyázós műsorát, vagy éppen egy családi show-t. Megállapították, hogy a gyerekeket igen sok reklámmal „bombázták”.

A becslések alapján évente 10 ezer különféle reklámnak vannak kitéve a gyerekek Nagy-Britanniában (egy 2007-es tanulmány szerint) és körülbelül 40 ezernek Amerikában (egy 2001-es tanulmány szerint). És nem arról van szó, hogy az elégedetlen gyerekek többet nézik a tévét. „A boldogtalan gyerekek nincsenek sokkal gyakrabban kitéve ezeknek a reklámoknak, mint a boldogok. Ám sokkal fogékonyabbnak tűnnek rájuk” – mondta el Suzanna Opree.

Marta Flaum, Chappaqua-i gyermekpszichológus egyetért a tanulmánnyal. Véleménye szerint érdemes a gyermekeknek megmagyarázni a hirdetéseket és megtanítani őket arra, hogy bölcs és kritikus fogyasztók legyenek. Például, ha végignéznek egy reklámot, utána meg lehet velük beszélni azt. Valahogy így: „Vegyük úgy, hogy Te mondod ki az ítéletet. Mit mondanál erről a hirdetésről? Milyen kritika illeti meg? Mit gondolsz, mit szeretnének vele elérni, hogy Te mit tegyél? Gondolod, hogy hatékony?”

A kutatók azt tanácsolják a szülőknek, segítsenek gyermekeiknek a boldogság más forrásaira koncentrálni – így a szeretetre, a barátságokra, a játék fontosságára, tehát az ne a birtokláshoz kötődjön a szemükben.

„A lényeg, hogy mindezt igen korán kezdjük el, amikor a gyerekek rugalmasak, nyitottak az új dolgokra, tevékenységekre, tapasztalatokra –magyarázta Marta Flaum. – A gyermek 8-10 éves korában talán már elkéstünk, ha hirtelen azt várjuk tőle, kapcsolja ki a tévét, keljen fel a kanapéról és fogjon a kezébe egy teniszütőt…”

„Időben kell elkezdeni megértetni a gyermekekkel, hogy fontos a segítségük, például vonjuk be őket a házimunkákba. A kicsi gyerekek szeretnek segíteni. Ők nem tudják, hogy ez munka. Ez tehát ideális alkalom arra, hogy rászoktassuk őket a napi segítségre és több időt töltsenek a szüleikkel is. A tapasztalatok szerint, ha a gyermeknek van lehetősége minderre, jobban becsüli majd a munkát és azt is, hogy azzal kereshet valamit. Növeli önbizalmát és ügyességét is.”

Ha korán bevonjuk a gyermeket a háztartási teendőkbe, megelőzzük a boldogtalanságot, az anyagiasság kialakulását felnőttkorban.

„Korábbi, felnőttek körében végzett tanulmányok nemcsak arra világítanak rá, hogy az elégedetlen emberek válnak anyagiassá, hanem arra is, hogy a materialista emberek vannak kevésbé megelégedve életükkel is. S bár a rövidtávú hatásokat nem igazán érzékeljük, akár már egy évvel később észrevehetjük, hogy az anyagiasság kisebb elégedettséghez vezet, amely aztán a későbbi életre is kihat” – mondta Suzanna Opree.

forrás: harmonet.hu, news.health.com

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


Mit csinálnánk másként, ha tudnánk, senki sem fog minket bírálni érte? Mit hogyan tennénk, ha nem létezne a "mások véleménye"? Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, senkinek sincs joga bírálni bennünket. ...