Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, vezetői tréning, értékesítési tréning, értékesítő képzés, mély belső átalakulás, core transformation, nlp coach, life coach, business coach

7 buta gondolkodási hiba

7 buta gondolkodási hiba, amit mindannyian elkövetünk7 buta gondolkodási hiba

Az agyunk nem hibátlan készülék. Bár sok mindenre képes, és könnyen hordozható tárolóban kapjuk, megvannak a gyengeségei. Van egy külön területe a pszichológiának, ami a hibáit kutatja, ezeket torzításoknak nevezzük. Noha nem tudjuk a hardvert magát továbbfejleszteni, ha ismerjük a hibáit, könnyebb elkerülni őket.

Hogyan ártanak a torzítások

Ha egy kenuban ülnél, valószínűleg tudni szeretnél arról, hogy vannak-e lyukak a kenudon. A torzítások ugyanilyen lyukak a gondolkodásodban, amik csökkentik a döntéshozó képességedet. Az, hogy tudsz a lyukakról, még önmagában kevés: a kenud is elsüllyed a lyukaktól, akár tudsz róluk, akár nem. De ha tudsz róluk, legalább esélyed van kitalálni valamit, hogy betömködd őket. A tudomány is ezért foglalkozik a kérdéssel, hogy valahogy felülkerekedjük természetes hajlamunkon a torzításra.

A torzítások az alábbi dolgokban okoznak kárt:

  • Döntéshozás. A torzítások miatt döntéseidnek egy része hibás lesz. A megerősítő torzítás miatt hajlamosak vagyunk kevésbé figyelembe venni olyan bizonyítékokat, amik cáfolják az elméletünket. A horgonyjelenség miatt kevésbé vagyunk alkuképesek, mert megragadunk egy szinte véletlenszerű érték körül.
  • Problémamegoldás. A torzítások ártanak a kreativitásnak is. A kontroll illúziója miatt hajlamosak vagyunk túlbecsülni tetteink hatását az eseményekre.
  • Tanulás. A gondolkodási hibák a tanulást is hátráltatják. A minta-illúziók miatt gyakran azt hisszük, sokat tanultunk, pedig valójában keveset.

A leggyakoribb gondolkodási hibák:

1) Megerősítő torzítás

A megerősítő torzítás azt jelenti, hogy jobban keressük azokat az információkat, amik megerősítenek egy teóriát, mint a cáfoló információkat. Ez azért probléma, mert bizonyos teóriákat egyetlen információ megcáfol, tetszőleges számú bizonyíték ellenére is.

Volt egy kutatás, amit Peter Cathcart Wason csinált. A kutatásban Wason számhármasokat mutatott a résztvevőknek (mondjuk 2, 4, 6), és megkérte őket, hogy próbálják kitalálni, hogy milyen szabály alapján áll elő egy ilyen számhármas. A résztvevők ezután számhármasokat mondtak neki, és ő megmondta, hogy megfelelnek-e a szabálynak.

A kiindulás alapján a legtöbb résztvevő elég specifikus szabályt sejtett, mint például ‘kettesével növekszenek’, vagy ‘1x, 2x, 3x’. Ellenőrzésként csupa olyan számhármast mondtak, ami megfelelt az ő szabályuknak, ezért nem jöttek rá, hogy a szabály annyi, hogy ‘bármilyen 3 növekvő szám’. Ha kipróbáltak volna olyan számhármast is, ami nem illeszkedik az általuk sejtett szabályhoz, például 3, 15, 317, rögtön rájöttek volna, hogy az elméletük helytelen.

2) Utólagos torzítás

Az emberek hajlamosabbak múltbéli eredményeket fontosabbnak értékelni, mint ahogy kezdetben látszottak. (Kb: ha már X ideje ismert eredmény, és még nem cáfolódott meg, akkor valószínűbb, hogy igaz.) Ezt Paul Lazarsfeld tesztje mutatta ki, aki köztudottnak tűnő, elterjedt állításokat mutatott a kutatás résztvevőinek, és azok el is hitték, pedig mind hamisak voltak.

3) Minta-illúziók

Hajlamunk van mintákat felfedezni ott is, ahol valójában nincsenek. Thomas Gilovich kutatása bebizonyította, hogy az emberek nagyon könnyen felfedeznek mintázatokat véletlen számsorozatokban. Valószínűleg a mintafelismerés rendkívül fontos képessége az emberi agynak, de néha túlzásba visszük.

A minta-illúziók okozzák a babonákat és az áltudományoknak való bedőlést is, hiszen itt is véletlenszerű eseményekben vélünk felfedezni nemlétező mintázatokat.

4) A legfrissebb-hatás

A legfrissebb-hatás azt okozza, hogy nagyobb súllyal esnek latba legutoljára látott adatok. Kutatások bizonyítják, hogy a résztvevők egy lista végigolvasása után könnyebben emlékeznek vissza a lista végén található adatokra, mint a lista közepén vagy elején lévő adatokra. Emiatt a torzítás miatt kell mindig elegendő hosszútávú adatról gondoskodni, hogy a napi ingadozások ne vezessenek téves döntésekhez.

5) A horgonyjelenség

A lehorgonyzás jól ismert probléma alkuknál. Az első szám, ami elhangzik, ösztönszerűleg arra készteti az összes résztvevőt, hogy a további számokat ehhez a számhoz hasonlítsa, illetőleg erre alapozza őket. A horgonyjelenség akkor is bekövetkezik, ha az első szám tökéletesen véletlenszerű volt. Egy kutatásban a résztvevők megpörgettek egy kereket, amin két szám jött ki eredménynek: 15 vagy 65. Ezután megkérdezték őket, hogy szerintük hány afrikai ország tagja az ENSZ-nek. Noha a számot véletlenszerűen pörgették ki, a válaszok mégis rendre 15 és 65 körül sűrűsödtek be.

6) A túlzott önbizalom hatása

Még azok is, akik saját magukat önbizalom-hiányosnak értékelik, nagyságrendekkel túlértékelik bizonyos képességeiket és jellemzőiket. Például az autóvezetők 80%-a a legjobb 30%-ba tartozónak gondolja magát. Egy kutatásban megkérték a résztvevőket, hogy válaszoljanak meg egy nehéz kérdést egy olyan intervallummal, amiről úgy gondolják, hogy a pontos válasz 95% valószínűséggel bennevan. Annak ellenére, hogy nem volt feltétel az, hogy az intervallum minél kisebb legyen, a válaszok kevesebb, mint fele volt helyes.

7) A hozzáállási hiba

Ez az a hiba, amikor valamilyen tetteket személyiség-jegyeknek tudunk be, holott valójában a körülmények okozzák őket. Egy klasszikus kutatásban a résztvevőknek azt kellett eldönteni, hogy egy szónok Fidel Castro mellett vagy ellene van-e. Még ha meg is mondták a résztvevőknek, hogy a szónoklat szövegét pénzfeldobással választják ki, és nem a szónok írja, akkor is úgy érezték, hogy a szónok valójában egyetért a szöveggel.

A kutatások bizonyítják, hogy nehéz puszta gondolkodással felülemelkedni ezeken a kognitív torzításokon. Hiába figyelmeztették előre a résztvevőket, nem tudtak felülemelkedni az ösztönszerű hibákon. Ugyanakkor ezen torzítások megértése segít abban, hogy átgondoljuk a döntéshozó mechanizmusainkat, hogy valahogy kiküszöböljük a hibahatást. Példa erre a duplavak-kísérletek. Változtass a döntéshozási, problémamegoldási, és tanulási módszereden, ha úgy érzed, hogy befolyásoltak eddig ezek a hibák!

Minden vélemény számít!

Ezt olvasta már?


A hóember egy hóból készített, általában ember formájú figura. Gyakran gyerekek, családok építik, esetenként téli rendezvények vagy versenyek keretében épülnek ilyen alkotások. A történelem elmulasztotta feljegyezni az első hóember megépítésének ...